A gyermekmonodráma, két személyes kapcsolatban valósul meg a dramatista és a gyermek személyében. Egy alkalommal 60 percet töltenek együtt 2 heti rendszerességgel 10 alkalommal. Fontos a gyermek önkéntes részvétele. Tapasztalataink szerint a szerepjáték élménye a gyerekben felszabadulást, örömet okoz. A módszer célja, hogy a gyerek képes legyen változatos szerepekbe beleélni magát, hogy megvalósítsa egyéniségének, személyiségének eddig rejtett lehetőségeit, dimenzióit, és segít a gyerekeknek az önállósodásban, függetlenedésben.

Bővebben a gyerekpszichodrámáról

A  megérkező gyermek egy megérkező körben beszél magáról. Mi történt vele az elmúlt időszakban.

Azután játékokat játszunk. majd közös rajzolás következik. A rajzokból s a közös kommentárokból bontakoznak ki a lejátszandó történet körvonalai.

Elsőként a történet vázát javasló gyermek választ szerepet, majd a  pszichodramatista aktív részvételével megindul maga a játék, mely improvizációkon keresztül nyeri el egyszeri, megismételhetetlen formáját.

A gyerekpszichodrámában a gyermek egy mesés csodavilágban találja magát. Az olykor játékos, olykor költői, de mindenképpen kreativitást serkentő csodavilágba merülés nem öncélú, hanem olyan eszköz,… amely hozzásegíti a gyermeket énképének módosításához, életérzésének, életstílusának átalakításához.

A mesék, történetek létrehozásával mindenki egy alkotó folyamat részesévé válik. A spontán játék felszabadítja a résztvevő gyermek kreativitását, bővíti szerep -repertoárját, katartikus élményekhez juttatja őt, s ezáltal énerősítő, személyiségfejlesztő hatása van. A foglalkozásokon a résztvevő gyermek megérezheti, hogy egy másik világba lép be, oda, ahol minden megtörténhet. A gyerek varázslóvá válhat, olyan szerepet választhat, amilyet szeretne, az történik vele, amit ő maga kitalál.

Egyetlen lényeges szabály, a “mintha” szabálya. Ez biztosítja, hogy az agresszivitás szimbolikusan fejeződjön csak ki, s a játék irrealitása meg is nyugtatja a gyereket, aki így sokkal autentikusabban mer megnyilvánulni, mint mindennapi valóságában. Az átváltozást a jelmezek segítik, a beöltözés aktivizálja a fantáziaműködést is. A módszer cselekmény – akció – katartikus, élményt élménnyel gyógyít.

Az alkamat vezető felnőtt szerepe, hogy a gyermek rendelkezésére álljon, hogy a résztvevők önértékérzésének, én érzékelésének megváltozását lehetővé tegye. Új típusú kapcsolatrendszer kiépítésére törekszik, ahol a gyerek önmagát alkotó, eredeti, szeretetre méltó lényként ismerheti fel.

A játékokban a dramatista kettős szerepben vesz részt. Egyrészt ott van, ahol az egyes gyerek, alkalmazkodik hozzá, igyekszik megérteni, megérezni érzéseit. Másrészt a játékon belül értelmezi, irányítja a folyamatokat, figyeli az alkalom egészének történéseit.

A folyamat során a cselekvés szimbolikus kifejezést nyer (egy, az élettértől alapvetően különböző potenciális térben, “úgy tenni mintha” világban). Sohasem a konkrét tünetre fókuszál (az majd áttételesen és szimbolikusan jelenik meg a gyerek játékában). Ezért jól feldolgozhatók a különböző magatartászavarok (hipermotilitás, agresszivitás, figyelemzavar, …), a pszichoszomatikus zavarok. Lehetővé válik a pszichoszociális problematikájú családokból érkező gyerekek “témáinak” (labilis családstruktúra, válás bántalmazás, alkoholizmus…) megjelenítése és feldolgozása is. Az önkéntes részvétel erős motivációt eredményez, az oldott hangulat kizár bármilyen stigmatizációt.

Mire szolgál a közös játék?

  • A szorongó, problémás, túlhajszolt gyermek örömét leli saját játékos tevékenységében
  • Saját spontán aktivitása révén katarzisélményhez jut (cselekvéskatarzis)
  • A szimbolikus kifejezésmód lehetővé teszi, hogy a gyerek eltekinthet a konfliktusok közvetlen megnevezésétől, s új megoldási módokat is “kipróbálhat”
  • A csoport, az együttes élmény sokszor hiányos vagy sérült szocializációs folyamatot pótol

Kiknek ajánlott:

Magatartászavarok (túlmozgásos, agresszív gyerekek)

Visszahúzódó, félszeg, szótlan gyermekek ösztönzésére

Pszichoszomatikus zavarok kezelésére (allergia,enurézis, fejfájás)

Halmozottan hátrányos helyzetű családok gyermekeinek fejlődésére

Kreatív gyermekeknek

Speciális nevelési igényű gyermekeknek

Befelé forduló, magányos, álmodozó gyerekek részére

Családi és társas konfliktusok dramatikus feldolgozására

Személyiségproblémát felmutató gyermekek kezelésére

Egocentrikus gyermekeknek.

Autisztikus gyermekeknek